<< Vissza a listához

2016 évi PÜNKÖSDI REGATTA - S22

Sziasztok!

Hétvégén megrendezésre került a 35. Pünkösdi Regatta, melyen 10 S22-es egység adta le nevezését. (Sajnos Berka végül nem indult :( )
Az előrejelzés bőven elég szelet ígért, csapadékkal, úgyhogy ez a 9 fős mezőny nagyon szép!!
((Az eredmények alapján a harmadik legnépesebb mezőny voltunk! Csak így tovább! :))

Íme a "rövidre" sikerült beszámolóm:

Első nap:
Szombati napra 14-18 csomós DNY-NY szelet ígértek, záporokkal, zivatarokkal.
Mi a rajtvonal É-i végén, kisebb tumultusban rajtoltunk, hamar tiszta szélbe vitorláztuk magunkat, 
majd úgy döntöttünk hogy inkább a tó É-i felén kreuzolgatunk, jobb csapáson hosszabbakat, bal csapáson kicsit rövidebbeket húzva. 
Catch22-t, Kismedvét, Tuttit, Bocsot láttuk hogy északon rajtoltak, hasonló úton jöttek, nem sokkal mögöttünk. 
Egészen a Zánkai-öböl közepéig kis hátránnyal haladtunk Hakuna Matata mögött. Itt Zoliék jobban kihúztak északra, mi pedig vízközép fele.

Révfülöp után elkezdett esni, egészen Fonyód-Badacsony vonalig. Zoliék lassultak északon, ezért mi tartottunk Fonyód felé. 
A parton megtudtuk hogy nem gyengült a szelük, hanem vitorlát szakítottak, szerencsére az egyes reff alatt, így lereffelve tudták folytatni.
Itt voltak a legerősebb széllökések (21 csomó). Szigligeti-öbölbe érve kissé nyugatiasodott a szél (és visszaállt 17 csomóra), Zoliéknak volt Györökhöz képest extra magasságuk, nekünk nem, úgyhogy kapaszkodhattunk. 

Keszthelyi-öbölbe jóval előttünk értek be (300-400 m előny), azonban kissé gyengült a szél, és úgy látszott, hogy még nem dőlt el a futam, elkezdtünk felzárkózni. Talán az utolsó 6-700 méteren belül lehettünk a célhoz, amikor úgy láttam, hogy a maradék cirka 100 m-es előnyüket nem tudjuk behozni, kiadtam hogy forduljunk most, ne a cél előtt, hátha követnek minket és talán úgy lesz esélyünk...lett is, ahogy fordultunk, fordultak Ők is.
4-5 forduló után pedig egy Elan310-es takarásába kerültek, kis szerencsével 30 mp-el előttük sikerült befutnunk.
Le a kalappal Bazsáék előtt, hogy egyes reffel (és a halfej alatt is elszakított vitorlával) Révfülöptől az utolsó méterekig tudtak elképesztő tempót vitorlázni. 
Tanulságos volt, hogy 15-17 csomós szélben, kreuzban egyes reffel vagy anélkül ugyanolyan gyors a hajó. 
(Ezen a napon csak mi mentünk square top-os grósszal.)

Mögöttünk a sorrend: 3. Tutti, 4. Kismedve, 5. Catch, 6. Bocs, 7. Tomboló, 8. Bumeráng, 9. Maya


Második nap:

Reggel eső és nagy szél fogadta a mezőnyt, úgyhogy halasztást lőttek.
Rajt 13:30h, kispálya.
Kaotikus rajteljárás, sokan elrajtoltak 4 perc után. Északi 15 csomós, pöffös szélben rajtoltunk, Hakunával ismét egymásra találtunk. Szorosan követtük Őket, Bazsa nem engedett, kemény lúvcsaták voltak, aminek a mögöttünk szorosan robogó Tutti és Catch22 örülhetett.
Szent Mihály-domb alatt Hakuna elsőként fordult, majd szorosan Aventura, Tutti, Catch22. Mi a külső ívre szorultunk, ami abból a szempontból jó volt hogy gennakert tudtunk rántani, és ha kellett a pöffös szélben, meg tudtuk ejteni a hajót, ugyanis alattunk nem volt senki. Sebességünk néha-néha 10 csomó fölé kúszott. Hakuna is húzott gennakert, de megfeküdtek. Tutti csak később húzott, amikor mi már gondolkoztunk hogy le kéne szedni mert nagyon délre csúszunk. 
Zalatorkolatnál Aventura, Tutti, HM, Catch22 a sorrend. Itt kemény 22-24 csomós befújások voltak, majd vissza 16-18 csomó köré, de nem volt egyszerű felmászni a célig.
Befutóban Aventura, HM, Tutti, de ugye lényegtelen mert mint az eredményhirdetésen kiderült, a futamot törölték.
Nem baj, gondoltuk mindannyian, jó menet volt.

Az eredményhirdetésen kihirdették a 2015-ös Pünkösdi Regatta dobogósait. 
  1. Hakuna Matata
  2. Tutti
  3. Catch22 
Gratulálunk Nekik!

Harmadik nap:

9kor rajt, Keszthelyen DNY-i 7-8 csomó, napsütés.
Aventura, Tutti délen, többiek északabbra rajtoltak.
Háromperc után gennaker fel, majd keressük a megfelelő szöget, sebességhez, mélységhez.
Hakunát É-i part alatt látjuk robogni, kezdetben úgy tűnt, hogy a déli rajt nagyon rossz húzás volt, azonban Györökre egyszerre értünk oda, Szigligeti öbölben egyértelműen északi fúj.
Hakunának sikerült valahogy a szélváltóban kicsit északabbra tartani, pár másodperccel előbb megkapják a friss szelet, majd gyors ejtett kreuzos menet következik 15-18 csomós szélben át az öblön egészen Badacsonyig.
Folyamatos trimmelések mentek a centikért, azonban a két hajó sebessége nagyon egyforma volt, maradt folyamatosan az a gyenge 100 m különbség.
Badacsony takarásában számítottunk rá, hogy kicsit enyhülni fog a szél, amely akkor már félszeles volt, ezért "titokban":) bekötöttük a rongyolót, hátha tudjuk hasznosítani.
3 perc erejéig sikerült felhúznunk, ami arra elég volt hogy szinte egy hajó hosszra felérjünk mögéjük, ám a célig ezzel a távval már nem tudtunk mit kezdeni, sőt a végén mi kerültünk egy Elan310-es takarásába (ilyen a sors: HM első nap, Mi utolsó nap...:))
Így HM fut be elsőként, ezzel összetettben megvédve a címet.
Majd Tomboló, Catch22, Kismedve, Bumeráng, Maya. (Tutti ha jól tudom valamiért a Szigligeti-öböl közepén visszafordult Keszthelynek, Bocsnak pedig vasárnap el kellett mennie)

Remek futamok voltak, gratulálok Mindenkinek, munkás versenyhétvége volt!

Eredményeket Gábor már feltette a honlapra, valamint a tvsk.hu-n is megtaláljátok.


U.i.:
Pár szóban az új square top grószról:
Remek alkalom volt ez a hétvége az új grószok kipróbálására: kreuz, félszél, háromnegyedszél 10-20 csomóig volt szinte minden.
Három hajó ment új grósszal (Aventura, HM, Tomboló)
Mindhármunk egyetértett abban hogy érezhetően kevésbé luvgierig a hajó, nem akar felmenni annyira agresszívan szélbe, nem kell annyit keresztben tartani a kormányt hogy egyenesen tudjunk menni, valamint pöffökben nem kell annyit shottolni, nyit a vitorla.
Mi hárman voltunk a hajón (hárman durván 250 kg-ot nyomtunk) és egész hétvége alatt nem éreztem volna egy 10 perc kivételével hogy reffelni kellene.
Az a 10 perc pedig a Zalatorkolat után volt, kreuz, 22-24 csomós befújások. 

Kezelhetőbb a hajó az új grósszal?      Egyértelműen igen.

Gyorsabb a hajó az új grósszal?          Erre egyértelműen még nem tudunk válaszolni, első nap ugye HM régi grósszal, 1.reffel simán utolérhetetlen volt, Révfülöptől szinte a célig, valamint a célban sem jelentkeztek rettentő nagy időkülönbségek a két típusok között.
Erről talán a következő versenyeken...

Végére pedig pár kép:

Szövegközi kép 1








---------------------------

Sziasztok!

Először is ezúton felajánljuk a döntetlent az Aventurának. A három futam mindegyikén 1 percen belül futottunk be, ráadásul ők kétszer előttünk.
A második napot egyébként a Tutti nyerte volna.

Nálunk így nézett ki:

A Pünkösdi Regatta a kedvenc versenyünk. Egyrészt végre nem nekünk kell (Lelléről) a legtávolabb menni a versenyre és általában mi érünk haza leghamarabb. Másrészt ez mindig jó alkalom arra, hogy szezon elején kicsit szocializálódjunk az osztálytársakkal a Libásban.
Mi az elmúlt évek alatt gyakorlatilag nullára amortizáltuk a vitorlakészletünket, így teljesen új szett vitorlázattal gondoltuk indítani a szezont.
Ennek ellenére a szombat úgy kezdődött, hogy kiderült, a vadiúj grószban rövid az egyik latni, így kénytelenek voltunk elővenni a régi grószunkat, ami már csak nyomokban hasonlított vitorlára. Ez rá is nyomta a bélyegét az első napra.
Időben odaértünk Földvárra. Annyira időben, hogy még arra is volt időnk, hogy a rajt előtt Balázst felhúzzuk az árbocra, mivel a gennakker felhúzó kötele kiakadt, amikor le akartuk szedni az odaúton  tesztjelleggel kipróbált új genakkerünket. Annak rendje és módja szerint rátekeredett a vantnira, esélyünk sem volt lekotozni onnan. Akkor fordult meg először a fejemben, hogy lehet, hogy nem kellene erőltetni az idei Pünkösdit.
A rajt mindig nagy tülekedést hoz. Általában sok a hajó, a rajtvonal sem nagyon hosszú és valahogy mindenki pont arról a végéről akar elindulni, amelyikről mi is. A nagy tülekedésben első szándékból nem is tudtunk elrajtolni, kényszerből tettünk egy kört. A második nekifutásra éppen alakult egy 2,60 m széles hely (Scholtz 22 szélesség 2,50m) a rajthajó mellett. Balázs azt mondta, hogy ott kimegyünk. Mi nem hittük, hogy ott kiférünk. Igaly Csilla se hitte el a rajthajóban. Megrémülve ugrott be a hajóba és amíg hallótávolságban voltunk addig panaszkodott a többieknek, pedig se a rajthajóhoz se a melettünk rajtolóhoz nem értünk hozzá. Itt fordult meg másodjára a fejemben, hogy problémás lesz ez a verseny.
Az előrejelzés azt mondta, hogy a nyugatias szél 11:00 körül fog északiasodni. Mondtam a többieknek, hogy erőltessük az északi partot, előbb utóbb jó lesz. Utóbb lett jó. A várt északnyugati késett vagy két órát. A tőlünk kicsit délebbre haladó Aventurával elég jól tartottuk a tempót de menet közben a grósz elkezdte megadni magát. Már tavaly is csak a szürke racsi tartotta egyben a vásznat, mostanra olyan szakadások lettek rajta, hogy tisztán láttam a másik partot a vitorlán keresztül.  Zánka környékén még rányaltam néhány méter ragasztót, de a vizes vitorlán nem nagyon ragadt meg. Röviddel Révfülöp után aztán a grószunk végleg feladta sokéves küzdelmét a balatoni szelekkel és egyszerűen keresztbe szakadt. Egy gyors reffel sikerült meghosszabbítanunk a haláltusáját, de mintha csak eutanáziáért könyörögne, egy fél óra múlva a vitorla teteje is keresztbe szakadt. Na ezzel már nem tudtunk mit kezdeni.  Gyakorlatilag a vitorla szegélye és a hátsó trimmzsinór tartotta egyben a grószunkat. Ekkorra már az Aventura egészen délre csúszott és  az időközben északiasodó szélben csak abban a két dologban bíztunk, hogy kitart a magassági előnyünk és a vitorla szegélye. Aztán Badacsonynál megjött az eső is. Nem is akármilyen. Nem tudom hanyadjára jutott eszembe, hogy tényleg nem biztos, hogy ez lesz életünk versenye. A harmadik társunk először jött velünk, eddig csak Bavarián „versenyzett”. Ekkor mondta, hogy ő ilyenkor szokta bekapcsolni az automata kormányt, lemegy a kabinba teát főzni és bekapcsolja a fűtést, hogy legalább a kabinból jöjjön ki egy kis meleg. Nem kommentáltuk…
Végül a magasságunk is kitartott, a szegély is, csak a türelmünk meg a szél nem. Kicsivel a befutó előtt belementünk az Aventura fordulgatós játékába és elvesztettük a maradék előnyünket is. Gratula az Aventurának!

Aznap este már biztosan tudtam, hogy nem kellett volna erőltetni ezt a versenyt. Mire hazaértünk Lellére csak erősen robotikus, digitális jellegű mozgásra voltam képes.  Külön-külön egyenként éreztem minden porcikámat, minden izomcsoportomat, és mindegyik egyfomán fájt. Balázs a kormányhosszabbítóval való fizikai fegyelmezésen kívül az ösztönzés minden formáját beveti, hogy kellőképpen kiüljük a hajót. (irigykedem is a Tomboló mancsaftjaira: https://www.youtube.com/watch?v=K3xcsTue8Xk&feature=youtu.be )
Én még csak hagyján, nekem ez azért nem volt teljesen új. De képzeljétek el a sporttársat, aki alatt eddig csak 20 csomó fölött billent meg a hajó, most meg végigkreutzolta velünk a Nyugati-medencét! Kafka klasszikusa, az Átváltozás jutott eszembe, amikor másnap reggel elmesélte, hogyan tudott felkelni az ágyból. Tudjátok, amikor a bogár a hátán fekszik…

A második napra a régi grószunk egyik latnijából szabódott latni az újba (hullarablás…).
Itt elmulasztottuk hivatalosan jelezni a vitorlacserét, ezúton is elnézést kérünk mindenkitől.
A második napon elég jól eljöttünk a rajt után, rögtön nyakunkon az Aventurával, kicsit mögöttünk jött még egy Scholtz. Jót küzdöttünk az első bójáig. A bója után a genakker felhúzásakor aztán büntetett, hogy először mentünk ebben a felállásban és nem volt  világosan elosztva, hogy ki mit csinál. Jókorát borultunk, mire összeszedtük magunkat már negyedikek voltunk. Igyekeztünk, ahogy tudtunk, de csak harmadiknak értünk be.

Szövegközi kép 2
A harmadik nap elejét nagyon elkaptuk. Nagyon jót rajtoltunk, tisztán eljöttünk, senki nem takart, maradtunk az északi parton, ahogy tudtunk rögtön genakkert húztunk és száguldás Györökig. Ott aztán bejött, amiről előző nap Gáborral beszélgettünk. Valami különös oknál fogva azon a környéken gyakran van olyan meteorológiai anomália, hogy simán előfordul, hogy te állsz szél nélkül, tőled 20 méterre pedig mindenki megy. Mi ugyan láttuk, hogy előttünk megállnak és el is kezdtünk dél felé tendálni de kicsit későn és alattunk elég sok hajó elment. Végül mire kikeveredtünk a Szigligeti öbölbe már megint a nyakunkon volt az Aventura. Azon túl, hogy őket igyekeztünk tartani még meg kellett küzdenünk 3 Európa 30-cal és egy FPC-vel, amik erősen beleszóltak a mi játékunkba is.  A reacherrel majdnem elment az Aventura. Szerencsénk volt, hogy a szél nem gyengült, így nem sokáig tudták fenntartani. Megremegett a kezünk, majdnem mi is elővettük de ezúttal kitartott a türelmünk és végül meg tudtuk tartani az előnyünket.

Jól néztünk ki a kikötőben egy sorba kikötve. Ebből hagyományt teremthetünk. Csatoltam egy képet róla.
Az új grósszal kapcsolatban osztjuk a Miki által leírtakat.
Csatolok egy képet az Aventuráról is.

Üdv,

Gecse Zoli
HM
------------------
Na akkor gyakorlatilag mindent leírtatok - klassz beszámolók. Ismétlések helyett ezért csak pár dolog, ami a mi hajónkról ehhez képest plusz információ:
Mert hogy mi ketten nyomtuk le a három napot (mint Deák Zsoltiék a Kismedvén) - és ez ebben a szélben kicsit erőn felülire sikeredett.
Első nap rajt előtt bereffeltünk, majd az ötperces alatt ki. Teli taklival nyomtuk (egyedül a Badacsony alatti vihar előtt reffeltünk be, aztán ismét gyorsan ki) végig, a sebességgel nem volt gond, az előrejelzés miatt Badacsonynál mi is kevesebb szelet sejtve délre mentünk - na ekkor Tutti és Kismedve is huss...
Második nap a Zalatorkolatra 3. helyen érkeztünk, előttünk Aventura és Tutti, mögöttünk HM, de a teli takkal végigszántott raum (10.5 csomó max sebesség) után a 24 csomóban már ketten nem tudtunk reffeletlenül megfelelő takkokat húzni, visszaestünk a 4. helyre.
Harmadik nap jó rajt után délen próbáltuk megkerülni a mezőnyt. Vártuk az északiasodást, ezért próbáltunk időben északra lépni, de HM, Aventura és Tomboló kicsúszott, alattunk Tutti és Kismedve maradt el. Ja és bedobduk a csörlőkart - végül is már 9 éves volt, kell a francnak.
Befutóig majdnem utolértük Tombolót. Befutó után kellett volna reffelni, egy zivatar zóna fölénk keveredett, és 22 csomó félszélbe őrült vágta megint teli takkal (merthogy csörlőkar nélkül reff után hogyan húzzuk vissza a grószt?). Na itt mentünk el Zoliék mellett.
Jó volt, fárasztó volt, élvezetes volt.
üdv,
mg